1. fejezet - Elbizonytalanodás

-Tyler, mond létezik annál jobb dolog, minthogy vámpírok vagyunk? -mondta Caroline önelégülten Tyler mellett feküdve.
-Nos, ha arra gondolsz, hogy sosem kell aludnunk, akkor a válasz nem. -majd a lány felé fordult és homlokon csókolta. -Most mennem kell, úgy hallom anyukád hazaért a műszakjából.
-Neki van a világon a legjobb időzítése. Szeretlek Tyler! -mondta a lány kissé szomorkásan.
-Én is téged, Car. -majd elviharzott.
Miután Tyler kisuhant a szobából, Caroline végiggondolta, hogy milyen boldog Tyler mellett. A kapcsolatuk rengeteg mindenen keresztülment. Tylernek sikerült megszakítani a köteléket közte és Klaus között, így már semmi sem állhat az útjukban. Azt szerette volna, ha a kapcsolatuk örökké tartana. Volt benne némi bizonytalanság, hiszen mikor Tyler szembeszegült Klaussal, elhatározta, hogy megbosszúlja a hibrid tetteit. Persze Caroline is haragudott Klausra, de félt, hogy Tyler-en teljesen eluralkodik a bosszúvágy. Ezt a gondolatot gyorsan el is hesegette, felöltözött és lement reggelizni. Aznap volt a nyári napforduló, ilyenkor a város főterén összegyűlnek a lakók, esznek, isznak, beszélgetnek. A parkban egy mozit építenek, ahol egész este '60-as évek beli filmeket vetítenek. A szervezési munkálatokban természetesen Caroline is részt vett. Mikor a lány végzett a reggelijével, ami egy tasak vér volt, elindult még egyszer ellenőrizni mindent, hogy minden zökkenőmentes legyen.


-Nem! Nem! És nem! Megmondtam, hogy vásznat északi irányban kell felrakni! Mégis mit csináljunk ha a My Fair Lady közben elfújja a szél? Kérem, ezt azonnal tegye oda! Meg azt is! Istenem, miért fizetem magukat?! -kiabált dühösen Caroline.
-Nyugalom, édesem. -szólalt meg egy ismerős hang Caroline mögül.
-Ó, tökéletes! Klaus! A napom ennél már nem is lehetne jobb. -mondta cinikusan a lány.
-Mire ez a nagy felhajtás, csak nem az elnök érkezik? Vagy talán ez is a nagy Caroline-féle bulik egyike lesz? -mondta elbűvölő akcentussal Klaus.
-Ma van a nyári napforduló, de gondolom ez téged nem érdekel. Most megint min töröd a fejed, amivel tönkreteheted a boldogságomat? -mondta dühösen a lány.
-Caroline, a szavaid bántanak. Tudod, hogy sosem tennék olyat...
-Amivel megbánthatnálak.. Igen, persze blablabla. Nézd Klaus, nekem még ezer dolgot kell elintéznem, szóval.. -azzal sarkon fordult és elindult.
-Várj Caroline. - ragadta meg a lány kezét. -Tudom, hogy sok hibát követtem már el ellened, de igyekszem jóvá tenni. Azért jöttem most ide, hogy megkérdezzem, este nem néznél-e meg velem egy filmet. A '60-as években készültek a legjobb musical-ek. Imádtam azt az évtizedet. Igazán boldoggá tennél, ha velem tartanál.
Caroline egy pillanatra belenézett a férfi gyönyörű kék szemeibe, de aztán a varázs gyorsan elillant. -Csak tudod, Klaus, nem igazán akarlak boldoggá tenni...most megyek. -kikapta a kezét Klauséból és otthagyta.
Klaus csak mosolygott. Nem volt az a könnyen feladó típus. Élvezte, hogy Caroline-t nem lehet könnyen megszerezni. De érezte azt a pillanatot, amikor mindketten mélyen egymás szemébe néztek. Tudta, hogy bár a lány nem mutat felé semmilyen érzelmet, nem közömbös számára a férfi.

Este:
"Sajnálom Car, de nem tudok elmenni veled mozizni. Az egyik barátom idejön Mystic Fallsba, és segítenem kell neki. Imádlak." -olvassa csalódottan Caroline a Tylertől kapott sms-est.
-Ezt nem hiszem el. Ez a nap már nem is lehetne szörnyűbb. -bánkódott a lány. Tudta, hogy Tyler sosem volt az a megbízható típus, ha valamilyen eseményről volt szó, de Caroline ezúttal nem csak megbántott volt, hanem félt is, hogy egyedül kell megjelennie. Tudta, hogy Klaus is ott lesz, és nem akarta, hogy a hibrid azt higyje, hogy talán valami gond van közte és Tyler között. Mert ez nem így volt, ő igenis boldog volt Tyler mellett. Csakhogy ő ezúttal is cserben hagyta a lányt.


-Szia Caroline! Hozhatok valamit?- mondta egy férfihang, ami egy magas, szőke hajú, kék szemű sráchoz tartozott. Matt volt az. Ő Caroline egyik legjobb barátja, és nem mellesleg az ex-pasija.
Caroline csak nézett maga elé.
-Min gondolkozol ilyen elmélyülten? -nevetett a srác.
-Hé, szia Matt. Ne haragudj, csak egy kicsit elbambultam. -mondta zavartan a lány.
-Azt hiszem ennek a kis bambulásnak köze van ahhoz, hogy nincs itt Tyler. Mióta megszakította a köteléket, nem vagytok sülve-főve együtt? -mondta kérdőn a fiú.
-Halaszthatatlan dolga akadt. Ha mindig együtt lennénk, előbb utóbb megunnánk egymást, nem? -még Caroline sem hitte el a saját szavait.
-Minden rendben köztetek?
-Persze. Minden a legnagyobb rendben.
-Érezni a hangodon a bizonytalanságot, kedvesem. -szakította félbe a beszélgetést Klaus. -Hol van a testőröd? Csak nem máris véget ért a nagy szerelem? -mondta cinikusan a férfi.
-Ki kell vinnem egy pár rendelést. -Matt otthagyta őket.
-Már épp mondani is akartam, hogy van itt egy felesleges hátvéd. -mondta fenyegetően Klaus.
-Azt hiszem inkább egy felesleges hibrid. -jelentette ki magabiztosan Caroline, majd felállt és kiviharzott a Mystic Grillből.
-Kérek egy whiskyt! -rendelt a hibrid, kicsit megbántódva.

Később:
Caroline egy üveg alkohol társaságában egy fának támaszkodva nézte a filmet. Nem volt rá jellemző az ivászat, de most nagyon egyedül érezte magát, a barátai a Whitmore főiskolán nyomoznak egy fegyver után, amivel talán elpusztíthatják Klaust. Caroline legszívesebben hazament volna, de nem tehette, mert biztos volt benne, hogy amint lelépne, minden a feje tetejére állna.
-Nem hinném, hogy egy ilyen fiatal és csinos lánynak az italba kéne folytania a bánatát. -hirtelen megjelenik Klaus a lány mellett.
-Te követsz engem? Nézd, Klaus, fogalmam sincs, hogy milyen mocskos kis tervedhez kellek, de ne kövess, ne akarj velem találkozni, és maradj távol tőlem, jó? -mondta már-már üvöltve a lány, aki mostanra eléggé az ital hatása alatt volt.
-Valószínűleg nem mehetnek jól a dolgok közted és Tyler között, ha egyedül vagy itt, és még iszol is.
Caroline meglepődött a férfi kijeletésén. Pont azt akarta elkerülni, hogy Klaus lássa rajta a gondjait. Kiitta az üvegből a maradék alkoholt is.
-Úgy látszik, te levakarhatatlan vagy. -mondta idegesen a lány.
-Kedvesem, nem tetszik ez a hangnem. Talán nem emlékszel, hogy megmentettem az életed? -mondta kissé emelkedett hangon a férfi.
-Igen, megmentetted. Miután a közted és Tyler között lévő kötelék kihasználásával rávetted, hogy harapjon meg. -a lány szeme ekkor már szikrákat szórt.
Klaus erre nem tudott mit válaszolni, csak nézte a lányt. Tudta, hogy igaza van. Közelebb húzodott Caroline-hoz. -Igazad van, kedvesem. Sajnálom. -mondta őszintén a hibrid.
Még Caroline is melepődött, hogy a férfi őszinte megbánást tanusít. Azonban nem sok ideje volt feldolgozni a hallottakat, mert abban a pillanatban elájult a rengeteg alkoholtól. Klausnak sikerült elkapnia, mielőtt a földre esett volna. Felvette, majd elsuhant vele.