9. fejezet - Gyilkos következmények

Caroline vámpírsebességgel száguldott a Lockwood pince felé. Útközben az égre pillantott, ami most fényesebb volt, mint máskor. Egy halvány fénycsóvát figyelt meg nagyon messze. A megjelenése azt jelentette, hogy már csak perceik vannak a varázslat elvégzésére. Mikor a pincébe ért, már minden elő volt készítve. Az egész helyiség tele volt gyertyákkal, a közepén pedig egy asztal állt, azon pedig egy kehely. Bonnie is előjött.
-Te élsz? -Bonnie odarohant Caroline-hoz, és megölelte, mert mindenek előtt meg akart róla bizonyosodni, hogy Klaus életben hagyta. Ezután jött a lecseszés. -Csakhogy ideértél Caroline Forbes! Mi tartott ilyen sokáig? -vonta kérdőre Bonnie, a lány pedig kissé elpirult. Arra gondolt, hogy mindig elveszti az időérzékét, amikor Klaussal van.
-Mikor Klaus megmentett, muszáj volt neki elmagyaráznom mindent, nehogy gyanakodjon. De a hívásod pont jókor érkezett. -magyarázkodott a lány.
-Minden rendben ment?
-Igen. Klaus azonnal behívott, vagyis inkább bevitt a házba, és mikor látta, hogy rosszabbul vagyok, azonnal megitatott a vérével.
-Tudod, hogy mennyire gyűlölöm Klaust, de azt hiszem, hogy totálisan beléd van esve. -nevetett a boszilány. -De hála istennek ezzel már nem kell sokat foglalkoznunk, mivel itt az idő. Add ide a kezed! Pillanatokon belül kezdődhet a varázslat. -Caroline a kezét nyújotta, Bonnie pedig erőteljesen megvágta. A vér kicsordult és a kehelybe csepegett. Mikor megtellt, Bonnie arra kérte Caroline-t, hogy menjen messzebb. A lány felemelte a vérrel teli kelyhet, és egy varázsigét kezdett mormolni.
-Alia vero in æternum peribunt. Alia vero in æternum peribunt. -ismételte a lány egyre hangosabban. A szél kicsapta a a rácsokat, és az összes gyertya elhunyt. Caroline-t még most is kiakasztotta, ha a barátnője varázsolt.
-Alia vero in æternum peribunt. -Bonnie mostmár üvöltött, és az orrából is kicsordult a vér. Odakint hatalmasat villámlott, valószínűleg belecsapott a pince bejáratába. Aztán hirtelen minden elhalkult. Caroline érdeklődve nézett a barátnője felé, aki letette a kelyhet.
-Nos? Bonnie, működött? -kérdezte izgatottan a lány.
-Majd meglátjuk. -jelentette ki a boszi.
-Majd meglátjuk? Úgy érted, hogy fogalmunk sincs, hogy működött? És ha nem sikerült?  -idegeskedett a vámpírlány.
-Nézd Caroline, erre idáig sem volt semmi garancia. Ez a varázslat több ezer éves. De szerintem működni fog, bízzunk benne!
-Tyler egyébként merre van? -vette észre a fiú hiányát a szőkeség.
-Nem láttam a megbeszélésünk óta. Furcsállom, hogy nincs itt. Biztosan látni akarta volna, ahogy készül a fegyver Klaus megölésére. -lepődött meg a boszi.
-Lehet, hogy csak megsértődött. -bizakodott a lány.
-Caroline, hisz ez nem Tylerre vall. Azt hiszem jobb lesz, ha felhívod. -mondta végül Bonnie.
-Rendben. -Caroline tárcsázta a fiú számát, azonban csak annak hangpostája kapcsolt be. Ez nagyon gyanús volt mindkét lány számára.
-És most akkor mi lesz? -kérdezte a szőkeség.
-Tylerrel vagy nélküle, de meg kell itatnod a méreggel Klaust. Amúgy meg már lehet, hogy egy sarki kocsmában ücsörög és ünnepli Klaus halálát. Ez jellemző Tylerre, előre iszik a medve bőrére. -erre mindketten nevetni kezdtek. Végül Bonnie egy kis üvegcsébe töltötte a méreg egy részét, ami pont elég volt Klaus megöléséhez. A többit félrerakták, hiszen 650 évet nem akartak várni, ha esetleg új ellenség érkezik Mystic Fallsba. Caroline elrakta a mérget, és figyelmeztette barátnőjét:
-Ami azt illeti, Klaus meg akar ölni.... -makogott a lány.
-Mi? -értetlenkedett Bonnie.
-Elképzelhető, hogy talán.....felvetettem neki azt a lehetőséget, hogy az összekapcsoló varázslatot csak úgy lehet megszüntetni, ha megölik a boszorkányt, aki elmondta a varázsigét. -mondta kissé félve Bonnie reakciójától.
-Áh..szóval a legjobb lesz, ha itt maradok, míg nem hívsz azzal, hogy Klaus kinyiffant, ugye?
-Igen. -nevetett a lány. Elbúcsúzott barátnőjétől és a Mikaelson villa felé indult. Fogalma sem volt, hogy mi fogadja majd. Talán Klaus még vissza sem ért, és gyanutlanul visszalópózhat a villába? Elvégre nem sokáig volt el. De az is lehet, hogy Klaus már idegességében szétverte a házat, hogy nem találta otthon újdonsült szerelmét. Nos éppenséggel a második számítása jött be. Majdnem. Klaust a nappaliban találta egy pohát whiskey társaságában, amit nyugodtan iszogatott. Semmi jele nem volt az idegességnek. Caroline kissé félve, de végül megszólalt:
-Klaus... -erre a férfi hátrafordult, és csak bámulta a lányt.
-Merre jártál? -mondta kissé számonkérő hangon a férfi. Caroline nagyot nyelt.
-Nézd Klaus, én.......nem hagyhattam, hogy megöld Bonnie-t. -mondta sajnálkozva a lány. -Ő a legjobb barátnőm, értsd meg!
-Ellenszegültél nekem, Caroline! Ezt nem tűröm. Tudod mit gondolok most? -emelte fel a hangját a férfi. -Azt, hogy nem akarod, hogy megöljem Tylert, mert még mindig őt szereted és csak azért mondtad, hogy szeretsz, hogy megmentsem az életed! -a férfi erre olyan ideges lett, hogy odarohant a lányhoz, és erősen megmarkolta a vállait.
-Ez nem igaz! Te is tudod! Én tényleg...tényleg téged szeretlek! -kontrázott rá a lány. De mielőtt Klaus felfoghatta volna a történteket, egy erős kéz a falhoz csapta. El sem tudta képzelni, hogy kinek van ekkora ereje, de mikor a pillanatnyi gondolkodás után felpillantott Tylert pillantotta meg maga előtt. Ő lehajolt és megfogta Klaus pólóját és nekidobta a bárpultnak. Az ős hibridnek ideje se volt védekezni.
-Tyler hagyd abba! -üvöltött a lány.
-Igen? Hagyjam abba a kis szerelmed verését? -Caroline erre annyira ledöbbent, hogy szóhoz sem jutott. De Tylert nem is érdekelte a lány magyarázkodása, a következő pillanatban vámpírsebességgel a földön fekvő Klaushoz rohant, felkapta és a nyakánál fogva a falhoz nyomta. Klausnak rövid idő után azonban sikerült levetnie magáról a fiú kezeit, és őt ellöknie. Fölé magasodott, legszívesebben kitépte volna a szívét, de akkor eszébe jutott, hogy nem ölheti meg, mert akkor Caroline is meghal.
-Na mivan? Nem vagy képes megölni? -nevetett a fiú, majd felállt a földről. -A nagy Niklaus Mikaelson, az ezeréves hibrid! -mondta a fiú olyan elszántsággal a szemében, ami más körülmények között pillanatok alatt a halálát okozta volna. -Képes vagy egy lány miatt futni hagyni? -Klaus szemei tüzet szórtak. A csendet végül Caroline szakította meg:
-Honnan tudtad meg? -kérdezte Caroline.
-Nos honnan is? Igen, megvan. Tudod volt egy nagyon jó barátom, aki pár nappal ezelőtt Mystic Fallsba látogatott azzal a tervével, miszerint megöli Klaust. A segítségemet kérte, én pedig örömmel beleegyeztem. Kieszeltünk egy nagyon ügyes kis tervet.
-Miféle tervet? -kérdezte ekkor már szörnyen idegesen Klaus.
-Most komolyan el kell mesélnem az egész történetet? Legyen. Rogerrel a megölésedet szerveztük, de mivel mi ketten nem tudtuk volna végrehajtani, kellett egy ember, aki a közeledbe férkőzik, és megöl. És jelen állás szerint ez az ember a te drága kis szerelmed. Rogerről kiderült, hogy eléggé bizalmatlan típus, így hát elkezdett nyomozni Caroline után. Nem helyeselltem ezt, de hát őt ez nem nagyon érdekelte. Követett titeket a new york-i kis randitokra, és mindent elmesélt nekem a csodálatos ruhádtól kezdve a romantikus kis csókotokig a teraszon. -fordult Caroline-hoz. -Hihettem volna, hogy ez is a terv része, csakhogy hazudtál nekem, mikor megkérdeztem arról, hogy merre voltál. És mikor Klaus után mentél New Orleansba, már egyértelművé vált, hogy elárultál. Sajnálatomra Rogert meghalt New Orleansban, de hát ez van. Járulékos veszteség. Egyedül is végre tudom hajtani a tervet. -Mikor Klaus megtudta, hogy Caroline elárulta, égtelen haragra gerjedt. Többé nem érzett semmit. Nem érdekelték a következmények, az agyát elborította a düh. Tylert elragadta a nyakánál és falhoz szorította. Caroline üvöltötte, hogy ne tegye, de Klaus kezével benyomult Tyler mellkasába és ki akarta tépni szívét. Ám valami történt. Klaus nem érezte a fiú szívét. Tyler a férfi szemébe nézett és levetette magáról Klaus kezeit.
-Minő váratlan fordulat. -nevetett Tyler. -Tudod Caroline..okos húzás volt tőled a méreg egy részét eltetetni Bonnieval. -erre Tyler Klausra nézett, aki teljesen ledöbbent Tyler halhatatlanságán. A fiú a következő pillanatban összeszedte minden erejét és a földre szorította az ős hibridet, elővette a mérget, kitörte a férfi állkapcsát, és már éppen készült volna lenyomni a férfi torkán, amikor Caroline nekiment Tylernek, ő azonban hamar levetette megáról a lányt. Ekkor  a vámpírlány végzetes elhatározásra szánta el magát. Elővette a nál lévő mérget, és mivel tudta, hogy össze van kapcsolva Tylerrel, megitta. Azt remélte, hogy így Tyler is meghal vele együtt. A következő pillanatban térdre rogyott, és holtan terült el a Mikaelson villa padlóján. Tyler felkapta a fejét, és mikor látta, hogy mi történt Caroline-nal, borzasztóan ledöbbent. Hirtelen érzések milliói rohamozták meg.
Valami balul sült el. Tylerre nem hatott a méreg, ahogyan azt a lány remélte, azonban így is elérte a várt hatást. A fiúnak eszében sem jutott Klaus megölése. Csak a fájdalomra gondolt, ő okozta a lány halálát. A következő pillanatban vámpírsebességgel kiviharzott a szobából. A következő sokk az éppen a földről feltápászkodó Klaust érte. Odarohant a lányhoz, karjaiba fogta és a nevét üvöltötte.
-Caroline! Caroline! Ébredj fel! Miért csináltad ezt? -Klaus a könnyeivel küszködött és úgy üvöltötte. Nem hitte el, hogy a lány, akit szeretett, most egy kihűlt testként fekszik a földön. Legszívesebben kikapcsolta volna az érzéseit, de nem tehette ezt a lánnyal. Nem volt képes belenyugodni Caroline halálába. Az üres üvegcsére pillantott, amit a lány kezében tartott. Bár most csak a düh és a szomorúság érzése kavargott benne, megfordult az a gondolat is a fejében, hogy Tyler miért nem halt meg, ha össze volt kapcsolva a lánnyal. De ez most nem érdekelte. Csak a földön fekvő Caroline testét szorongatta. Elhatározta, hogy mindenáron megkeresi a módját hogy Caroline visszatérjen az élők sorába.

A Lockwood pincében Caroline távozása után:
Bonnie meggyújtott néhány gyertyát, hogy ne sötétben várakozzon, míg Caroline értesíti. Amikor éppen elgondolkodott, egy süvítő hangot hallott. Nagyon megijedt. Azt hitte, hogy Klaus az, aki rátalált.
-Bárki is vagy, takakarodj innen! -kiabálta a lány, de nem érkezett semmi válasz, csak egy újjabb suhogás. -Boszorkány vagyok, és bármikor kettétörhetem a gerinced, ugye tudod? -fenyegetőzött tovább a lány, ám egyszercsak előlépett valaki a sötétből.
-Tyler? A frászt hoztad rám! -nyugodott meg a lány. -Hol a francban voltál eddig?
-Volt némi elintéznivalóm, de mostmár készen állok Klaus megölésére.
-Tudod..egy kicsit elkéstél. Caroline már elindult, és ha Klaus holtteste fölött akarsz örvendezni, akkor azt ajánlom most indulj el.
-Előtte még van egy kis elintéznivalónk. -mondta sejtelmes hangon a férfi. -Szükségem van a segítségedre Bonnie.
-Igen? És mégis miben? -lepődött meg a lány.
-Mondj rám egy védelmező varázsigét!
-És mégis minek Tyler? Ugye nem azt akarod mondani, hogy hősködni fogsz?
-Váratlan problémák adódtak, és valószínűleg Caroline nem fogja megölni Klaust.
-Te meg miről beszélsz? -értetlenkedett a boszi.
-Elárult minket. És most kérlek mond el a varázsigét. -mondta tagoltan a fiú a hatás kedvéért.
-Tyler, azt hiszem, hogy a fejedbe szállt valami pia, nem mondok el semmilyen varázsigét, és most kérlek hagyj egyedül.
-Számítottam erre a válaszra. Még jó, hogy van egy B tervem. Rudy, jöjjön elő kérem! -mikor Bonnie meghallotta az apja nevét, teljesen elcsodálkozott.
-Hé, apu, te meg mit keresel itt? -szólt apjához a lány. -Tyler mit műveltél vele? -kérdezte zaklatottan a boszi.
-Tudtad, hogy az apád nem használ verbénát? Nagy hiba. És most Bonnie, hajlandó vagy elmondani azt a rohadt varázsigét, vagy kénytelen leszek kiszívni az apád összes vérét?
-Mi történt veled Tyler? Miért csinálod ezt? -kezdett sírni a lány.
-Hagyjuk a mellébeszélést jó? -odament a férfihez és a nyakába harapott, szívni kezdte a vérét.
-Ne! Elég! Segítek! Segítek! -üvöltötte a boszilány.
Elvégezte Tyler-en a varázslatot. A fiú ezután azt követelte, hogy adja oda neki a lány a méreg másik részét, és elviharzott. Bonnie ezután az apjához rohant, aki rossz állapotban volt, de nem halt meg.